A lakás minden apró kis szegletében egy halovány szag
áramlott szét, éppen csak annyi, hogy az emberek, akik nem tudják mi történt
ott előző este, következtetni tudjanak rá. Csend volt, csak kintről szűrődött
be a város zaja, hisz a délutáni órákban volt a legforgalmasabb odakint a
népesség. De nem is az autók dudálásának a hangja vagy esetleg az emberek kiáltozásai
ébresztették fel Jin Ah-t. Nem. Egy éles hasítás a fej egy részébe, amit az
alkohol okozta mellékhatások követtek. Émelygés, hányinger és az ehhez
hasonlók. A kanapén, háton fekvő, lábait szétterpesztő lány, Im Jin Ah,
rettenetes másnapossággal ült fel a fehér színű ülőgarnitúrán. Az agya még nem
fogott rendesen, csak néhány perc után vette észre mi is van körülötte. A vele
szemben lévő televízió kocsmapultként szolgált, rajta több tíz pohárral. A
szőnyegen a frissen mosott ruhák vannak széttaposva és a jelek szerint tegnap
senkinek nem volt annyi esze, hogy levegye lábbelijét, aminek a talpa kitudja
milyen helyeken járt. A nappali egy kisebb része üveggel volt kirakva fal
helyett, mivel az erkély, amin minden este előszeretettel beszélgettek, onnan
nyílott. Azon az apró helyen mindössze
egy karosszéket tartottak, ami előre és hátra dülöngélt állandóan, soha egy
perce nem állt meg. Abban a fabútorban egy ismerős arcot pillantott meg. Lassan
próbált meg felállni, hogy felébressze barátját, akinek két vodkás üveg volt a
kezében. Nehézkes léptekkel haladt előre, de az üvegajtóban egy pillanatra meg kellett
állnia, hogy megtámassza magát.
- Ébredj, te idióta! – rázta fel a szunyókáló Yoon Ah-t, aki
nagyon úgy tűnt nem fog választ adni a „Mégis mi a fene történt az éjjel?”
kérdésére. Látszólag YoonA sem érzi
fényesebben magát, mint ő, hisz mikor megpróbált felkelni egyenesen elhasalt a
saját lábában – Röhejesen festesz. Mit szólnának a rajongóid, ha meglátnának
így téged?
- Miért érzem azt, hogy te még nem láttad magad a tükörben?
– óvatosan, kapaszkodva a szőke modellbe, próbált meg felállni, de a kérdést
meghallva Jin Ah, azonnal rohant a fürdőszobába, mit sem törődve a válasszal,
így YoonA egy nyekkenéssel megint a földön landolt.
Nana, aki eddig higgadtan kezelte a dolgokat, teljesen kiakadt,
amint meglátta magát a fürdőszobában. A haja minden irányba szétállt, a sminkje
szétfolyva és a ruhája…Várjunk csak! Nem is ebben a ruhában volt tegnap!
Valaki…valaki átöltöztette? Lehetetlen, hogy nem emlékezzen semmire! Mi a
fészkes fene történt az éjjel?
-Fhmmmaa! – a hangok hallatán Jin Ah összerezzent és olyan
sebességgel fordult meg, mint egy leopárd. A háta mögötti kádban Hyomin feküdt,
összekötözött kézzel, lábbal és szájjal. A lány össze-visszakapálózott, hátha
sikerül kiszabadulnia a kötelek fogságából, de egyedül ez nem ment neki.
- Mi a francot kerestél te ott? – segítette fel, Nana a
kádból Sun Young-ot, aki nem tudta megmondani, hisz még halovány emlékképei
sincsenek a tegnap estéről.
Négy egykorú lány ült a nappali szőnyegén, egy kártyajátékot
játszva. Mindenki belemerült a saját kártyáiba, a győzelem érdekében. Ji Hyun
következett a sorban, hogy letegye lapjait, de ő még váratta a többieket,
átnézve melyik papiros is lehetne a nyerő.
-Istenem, Qri tedd már le az egyik rohadt kártyádat! - elsőként Jin Ah csattant fel, megunva a
várakozást. Ji Hyun csak egy éles pillantást lövellt felé, de a mellette ülő
szőke azonnal tudta, jobb, ha befogja. Mind tudták, a rózsaszín hajú lányt
sosem szabad felidegesíteni. Ő volt az anyukájuk, aki mindig tett valami azért,
hogy így nevezzék a többiek. Általánosságban főzött, mosott és takarított a kis
családja után, akik hátradőlve figyelték minden lépését. Nagyon jól ismerték
már mindannyian ahhoz, hogy felfogják, vele nem érdemes kikezdeni, mert csak
egy fakanál kell a kezébe, és jaj, nekik. De ezek ellenére bárki fordulhatott hozzá,
akármilyen problémája volt vagy csak tanácsot kért, hisz Qri mindig tudta mit
kell mondani.
Mindenki csenden figyelte Ji Hyunt, várva hátha leteszi
végre azt a lapot, mikor egy éles csörömpölés hallatszott a konyhából. Reflexszerűen
mindenki elfordította abba az irányba a fejét, kivéve Qri-t, aki kihasználva a
lehetőséget, felcserélt a lent lévő lapok közül kettőt, így megnyerve a
játékot, felsikoltott.
- Szerintetek mit csinált már megint? – állt fel YoonA,
megindulva a zaj felé, rögtön mögötte Sun Young-val.
- Várjatok! Hyun Ah a konyhában van? – pattant fel Ji Hyun,
megelőzve az előtte haladó két lányt, hogy megnézze mit csinált a kis vörös az
ő konyhájában. Ez volt a másik, amire nagyon figyeltek a lányok. A rózsaszín
konyha volt Qri „szentélye”, ha oda valaki bemerte tenni a lábát, rögtön a
lángoló fejű, sikítozó „Ji Hyun anyukával” néztek szembe, ezért is nem
kockáztatták az életüket.
- Előre sajnálom szegényt – temette az arcát a kezébe Yoon
Ah, míg Hyomin kijelentette, elmegy valami kaját venni, mert van egy olyan érzése,
ma nem fog főzni rájuk az anyukájuk.
Egy ajtócsapódás jelezte Sun Young távozását, közben pedig a
maradék két lány megcélozta a konyhaajtó küszöbét, ahol leálltak és figyelték,
hogyan is szidják le a legkisebbet közülük.
- Te! – mutatott egy fakanállal HyunA felé az Ji Hyun –
Kapsz 15 percet, hogy feltakaríts és vegyél egy másik poharat!
- De anyuu! – kezdett volna neki a hisztizésnek a
fiatalabbik, mire Qri megindult felé, lassú léptekkel, a kezében még mindig a
fakanállal – Gyááh! Ne bánts! Már csinálom is!
A kis táncos első dolga volt megrohamozni a fürdőszobát,
ahol a tisztítószereket tartják, míg Ji Hyun csípőre tett kézzel, villantott
egy elégedett mosolyt a lány után.
- Elve 20 percre van innen a bolt, hogy fog szerezni egy
másik poharat? – értetlenkedett Jin Ah – Meg Hyo most ment el oda. Szólhattunk
volna neki.
- Van jó pár csetres a szobájában, majd onnan kihozza őket
és elmosogatja.
- Cseles – állapította meg YoonA – Két legyet egy csapásra?
- Qri egy egyszerű bólintást adott válaszul, kitessékelve a lányokat az
útjából.
HyunAh a kanapén feküdt, fejjel lefele, figyelve a
kártyaparti folytatását, amit most csak hárman játszottak. Mindenki bele volt
feledkezve a játékba a díványon fetrengő lányt kivéve.
- Jah, merre van már Hyomin? – húzta fel melléig a felsőjét
és simogatni kezdte a gyomrát – Mindjárt kipukkad a hasam! – a többiek a
szőnyegen ülve koncentráltak a győzelemre, mikor is a végszóra beesett az
emlegetett „bevásárló”. Lerakta a legközelebbi asztalra a szatyrot ő maga pedig
leguggolt a többiekhez.
- Az mi? – mutatott Yoon Ah az összetekert papirosra, ami
Sun Young tartott a kezében.
- Ez kérlek szépen? – nyitotta szét a lányok felé mutatva –
Egy parti felhívó. Azt írja, valami bárban lesz innen nem messze, ma este
nyolctól. Elmegyünk? – váltott át hirtelen nyávogós hangba, bevetve a kiskutya
szemeket, hogy meg tudja győzni barátnőit. Hyun Ah szemei felcsillantak a hír
hallatán, leugrott a kanapéról és bevágta magát Hyomin mellé, egy „légysziiiiit”
elhangoztatva. Így jelenleg két pár
kiskutyaszem várta a döntést a többiek felől, de rögtön utána már 3 mivel
gyorsan sikerült magukkal bírniuk Naná-t is, így 3-2 arányban győzött a „juhé
megyünk bulizni!” brigád.
Már csak 15 perc volt vissza, az indulásig és mindenki, mint
az őrült keresgélt a saját szekrényében, bár akadtak olyanok, akik felkutatták
lakótársaik szobájában álló bútordarabot is. Egymást sürgetve próbáltak
odajutni a tükörhöz, nem volt egy túl szerencsés ötlet 5 lányra egy fürdőszobát
hagyni, ezt vonták le tanulságként, miután végre mindenki elkészült. Nagyokat
sóhajtva indultak el a buli helyszínére, megállapodva, hogy egy kortyot sem
fognak inni.
Ennyi, amire emlékezett a tegnapról, ezek után se kép, se
hang. Semmi. Vajon mit csinálhattak? Választ valószínűleg csak az után
kaphatnak a kitisztították a fejüket. Jaj! A többiekről Jin Ah majdnem megfeledkezett!
Már megtalálta a kanapén fekvő Yoon Aht, aki egy jéggel teli zacskót nyomott a
fejéhez és Hyomint, aki azóta elhagyta a fürdőszobai helységet és megpróbált
kibotorkálni egy pohár vízért. Ő is hasonlóképen cselekedett, csak amint kiért
a nappaliba, a hálószobából egy puffanás hallatszott. Gyors léptekkel – már amennyire tudott –
berohant, ahol meglátta Ji Hyunt a földön fekve, fogni a fejét. Biztos az
ágyban aludt el, de a reggeli forgolódások közepette leesett róla. Elengedett
egy enyhe kacagást, hisz a legidősebb viccesen festett a körülmények között. A
rózsaszín hajához illett a rengeteg rózsaszín toll, lufi, vatta és egyéb
dolgok, amik körül vették, nem beszélve a szívecske alakú párnákról, amiken
landolt, de ezek ellenére is sikerült bevernie a fejét.
- Láttátok Hyun Ah-t? – lépett ki a szobából Jin Ah másik
oldalán a kissé émelygő Qri-val.
- Eltűnt a kislányom? – emelte fel fejét az „anyuka” és,
mint akit rakétából lőttek ki úgy kezdett el föl s alá szaladgálni a házban a
legkisebb nevét kiáltozva. Az előbbi másnaposságnak már semmi jelét nem
mutatta. A folyosó felől apró nyögések hallatszottak, amikre mindenki felkapta
a fejét. Qri száguldott is a hang irányába, amik a szekrényből jöttek, ahová a
kabátokat szokták akasztani. Kinyitotta és egy vörös lány esett a karjaiba –
HyunA! Végre megtaláltalak! – levegőhöz nem jutva ölelte meg a fiatalabbat,
akin talán legjobban látszódott a másnaposság jele.
Mindenki a nappaliba tartózkodott, hogy átbeszéljék a
dolgokat. Qri, Hyomin és HyunA a kanapén foglaltak helyet, míg, Nana és YoonA a
tévé előtt karba tett kézzel álltak. Ha valaki nem tudná mi történt reggel,
biztosra venné – HyunAh arckifejezéséből is ítélve – a 3 lány valamit tett és
elszámoláson vannak. Azonban többről volt itt szó. Meg kellett tudniuk mi
történt az előző éjszaka, ami magyarázatot ad a történtekre. Jin Ah miért van
más ruhában? Yoon Ah, hogy került ki az erkélyre a bezárt ajtó mögé? Sun Young
miért feküdt megkötözve a kádban? Ji Hyun szobájában miért vannak rózsaszín
holmik mindenfele? Hyun Ah mit keresett
a gardróbban? Ezekre szerették volna tudni a választ, azonban 40 perc
beszélgetés és fejdolgoztatás után sem jutottak semmire, ami nyomra vezethetné
őket. Már mindenki idegesen kiabált mikor, Nana telefonja a tévé tetején lévő
poharak egyikéből megszólalt. Az After School - Dressing Room című száma mindenkinek egy
fülsüketítéssel ért fel, hisz egymás hangját már megszokták, de a hangos zene
még egyelőre tabu a házban. Jin Ah felkapta a készüléket és megnézte a hívót.
- Vedd már fel, széthasad a fejem! – vetett mérges
pillantásokat Hyomin a szőke lány felé, de az csak bámulta a zaj forrását – Ki keres?
- Nem tudom. A Yoon
Bo Ra név, ismerős valakinek? – nézett körül, de mindenkitől elkerekedett
szemeket kapott.
- Vedd fel! Lehet, tudja mi történt tegnap! – mutatott Yoon
Ah a telefon felé.
- Oké – nyomta meg a fogadás gombot Nana – Szia Bora! – a többiek
visszafojtott lélegzettel figyelték a nekik háttal álló, telefonáló lányt –
Igen. Igen. Igen. Át tudnál ma jönni? Fontos dolgokat kérdeznék, amikre félek,
csak te adhatsz választ. Oké – fordult vissza a tömeghez a telefont az asztalra
dobva – Jön.
- És mi van, ha valami drogkereskedő vagy esetleg emberrabló
a csaj? – éppen csöngettek a lakás ajtaján, mikor HyunA próbálta meggyőzni Nanát,
arról, hogy nem biztonságos egy olyan embert hívni a lakásba, akiről semmit sem
tudnak – Tuti, hogy szervkereskedő! Elfog minket, majd mehetnek a szerveink a feketepiacra
és ki tudja mit csinál a többi testrészünkkel! – állt be az ajtó elé a
kisebbik, megakadályozva az ajtónyitást.
- Ha ez így is van, téged adunk oda először és fizetünk annyit,
hogy minket békén hagyjon. Félre! – lökte arrébb a vöröskét, aki tágra nyílt
szemekkel figyelte tovább az eseményeket – Gyere beljebb – tessékelte be a vendéget.
- Köszönöm – Bora egy magasnak bizonyult Hyun Ah-val, karcsú
testalkatú és hosszú fekete hajú. Egy teljesen átlagos lányról volt szó, aki
hatalmas mosollyal az arcán üdvözölte a bent lévőket. Amint beért, Qri
leültette őt a kanapéra és mindenki körbeállta, HyunA-t kivéve, ő
kényelmesebbnek talált leülni a többiek lába elé.
- Kezdhetnénk azzal,
hogy elmagyarázom mi is történt – vett egy mély levegőt Jin Ah – Reggel YoonA
ki volt zárva az erkélyre, Hyomin meg volt kötözve a kádban, Qri szobája tele
volt rózsaszín díszekkel, HyunA a szekrényben éjszakázott, nem emlékszünk
semmire, ami a tegnappal kapcsolatos, csörgött a telefonom, nem emlékszem rád
és kell valaki, aki tisztázza az ügyet – fújta ki a levegőt, miközben a
többiektől egy kisebb tapsot kapott, amiért kibírta a tüdeje ezt a hadarást.
- Holt részegre ittátok magatokat, szóval számoltam ezzel – rázta
meg a fejét Bo Ra – Tegnap elmentetek egy bárba, ahol én is dolgozom. Pont egy
ivóverseny közepén érkeztetek, amit Qri rettenetesen jó mulatságnak tartott,
ezért kipróbálta – mindenki automatikusan az említett felé fordította a fejét,
akinek némi pír jelent meg az arcán szégyenében - így ő már az első 10 percben
ki lett ütve. Utána HyunA elvitte őt egy asztalhoz és próbálta megitatni
vízzel. Qri nem akarta, ezért HyunA megmutatta neki, hogyan is kell inni,
azonban a pohár tartalma tömény alkohol volt, így ő a 14. percben dőlt ki –
most Hyun Ah-ra szegeződött minden tekintet.
- Ezek után elvegyültetek a tömegben, szóval nem igazán
láttam semmit. Pár óra múlva lettem figyelmes, ahogy Nana egy pasival jött
kifele a mosdóból. Odajöttetek hozzám, ahol elkezdtünk beszélgetni és számot
cseréltünk. Meg kell, hogy mondjam, részegen vicces egy társaság vagy.
- Azt nem tudod véletlenül, mikor és ki által kerültünk ide
vissza? – kíváncsiskodott továbbra is YoonA.
- Egyikőtök sem vezethetett, így kiszedtem Nanából a
címeteket és elhoztalak ide titeket. Ha jól emlékszem volt nálatok egy kamera
is – mindenki hátrafordult a tévé irányába. Igen. Ott volt az a bizonyos
műszer, ami valószínűleg felvette a lakásban történteket.















.jpg)

